.
DOS Történelem
DOS Történelem
*** Gary Kildall igaz tortenete az IBM-mel Hogy is volt azzal a DOS-szal?
E tortenet alapja erezhetoen nem Bill Gates egyik elkotelezett hivetol szarmazik. Sokan azt hiszik, hogy o volt az, aki azt a szoftvert keszitette, ami forradalmasitotta a szemelyi szamitogepeket. Ez Gates szerint sincs teljesen igy, de lassuk Kildall "igaz" tortenetet.
Gary Kildall a kaliforniai Monterey-ben, az U.S. Naval Postgraduate School szamitogep oktatojakent dolgozott. 1974-ben talalkozott eloszor az Intel uj processzoraival, eloszor az ekkor ujdonsagnak szamito Intel 4004-gyel, amire segedprogramokat is irt. Az Intel a 8008-as es a 8080-as kifejlesztesekor konzultalt is vele, es felkerte egy magas-szintu nyelv elkeszitesere is.
Amikor az Intel kifejlesztette a vilag elso floppy-lemezes rendszeret, az ISIS-t, akkor a munkalatokban Gary Kildall is segedkezett. Kesobb kifejlesztette sajat mikrogepes operacios rendszeret, a CP/M-et, ami kepes volt a monitort es a lemezmeghajtot is kezelni. Kildall megalapitotta sajat ceget, az Intergalactic Digital Research-ot, a szoftver egyeduli tulajdonosat. A hetvenes evek vegere mindenki altal elismert operacios rendszer gurunak tartottak.
CP/M a 70-es evek dominans mikroprocesszor operacios rendszere lett, amit felhasznalt a gepeiben szamos ceg: Xerox, Kaypro, Kentucky Fried Computers and Morrow. Hatvanezer darabot adtak el belole, ami nem lenne rossz szam meg a mai gepszam mellett sem. "Szoftver csoda," ahogy Terry Opdendyk nevezte.
1979-ben Bill Law az IBM-et talapzataig megrazo otlettel allt elo: keszitsen az IBM is szemelyi szamitogepet, de mindezt ket ev alatt! A szentely orei nemi vita utan Florida mocsaraiba szamuztek Law-t, es 1979 augusztusatol Bockaretonban dolgozhatott a titkos gepen, a ceg szegyenen. Azert nevezhetjuk igy, mert a rovid ido miatt minden hagyomanyt felrugva terveztek meg a gepet: boltban kaphato alkatreszekbol, szabadalmi vedelmek nelkul...brrr. A gep egyetlen reszet vedtek le ezer modon, ez a BIOS volt, amit viszont 1983-ra szuzek alkalmazasaval a Compaq, mint elso hasonmas gyarto, visszafejtett. De ez egy masik tortenet.
1980-ban az IBM titkos fattya egyre inkabb keszuloben volt. Egy uj vasat azonban csak akkor lehetett eladni a jol csengo nev ellenere, ha ahhoz jol hasznalhato szoftvereket is tudnak adni. Mivel ideje mar nem volt a cegnek a sajat operacios rendszer es alkalmazasok kifejlesztesere, igy korbeneztek a piacon. Nem nagyon voltak tajekozottak, ezert nehany program megismerese utan ugy gondoltak, hogy a Microsoft ceg programjai megfelelnenek a celnak, mivel a Tiny BASIC igen sikeres volt, es nehany mas alkalmazas is nepszeru volt a hobbygepesek koreben, mint peldaul a gepiroiskola.
Elutaztak hat Seattle-be, ahol elozetes megbeszelesuk alapjan a ceg vezetojevel kertek talalkozot. Hogy mirol lesz szo, azt termeszetesen nem mondtak el, mivel erre csak egy titoktartasi nyilatkozat alairasa utan volt hajlando minden IBM-es targyalo kuldottseg. A gep leszallt, IBM-es muftik ki, el a Microsofthoz, ahol ebben az idoben a Cola-gep, a felig ures pizza-doboz es a farmer, parnapos inggel volt a szokasos stilus. Miutan a zoknitartos, az utazas dacara sem gyurott oltonyu IBM-esek nemi viszolygas kozepette behatoltak ebbe a kozegbe, egy jobb tarsasagban ketesnek tekintheto kulseju ifju egy zartabb jellegu irodaba terelte oket, ahol allitolag a fonok dolgozott. Az ifju megkerdezte, hogy isznak-e valamit, majd megkerdezte, miert jottek. Ezen masodik tarsalgast indito alapkerdest visszautasitottak, mondvan, ha a fonok megjon es alairja a titoktartasi szerzodest, akkor errol is szot ejtenek. "Ezen ne muljon" - mondta az ifju, es alairta. Ne csigazodj tovabb olvaso, hat persze hogy o volt a fonok, ezen ifju szemelyesen Bill Gates, akkoriban ilyen volt. Miutan ezt az IBM-esek megemesztettek, elindult a targyalas.
Az IBM meg akarta venni a BASIC-et, miegymast, es persze a nepszeru gepiro programot. A szerzodest majdnem alairtak, amikor kiderult, hogy a BASIC nem tartalmazza az operacios rendszert, mivel az Kildall tulajdona. Se baj, gondoltak, ha mar ilyen messze eljottek otthonrol, ures kezzel nem mennek vissza, megveszik Kildalltol a CP/M-et. Bill Gates telefonalt Pacific Roadba, ahol Kildall cege mukodott, hogy fontos emberek latogatjak meg oket az IBM-tol, egy bizonyos ugyben, es sajat uzlete remenyeben Gary figyelmebe ajanlotta az urakat.
Az IDR irodajaba meg is erkeztek az IBM-es urak, itt rend, nyugalom es tisztasag fogadta oket, de Gary Kildall nem, mivel hazon kivul volt. Neje, Dorothy viszont nem volt hajlando alairni a titoktartasi szerzodest, mivel ugy erezte, az igencsak hatranyos kikoteseket tartalmaz a cege szamara, es ezen velemenyet az idokozben odahivott ugyved, Garry Davis is osztotta. Nemi huzavona utan az IBM-esek ugy dontottek, hogy ennyi eleg volt, visszamennek Floridaba.
Ez a legenda a targyalas es az uzlet fustbe menetelerol. Kildall szerint ez igencsak messze allt a valosagtol. Az igazi ok az volt, hogy nevetsegesen alacsony arat ajanlottak a szoftverert: az IBM egyszer 200,000 $-t fizetett volna a programert, es innentol kezdve teljesen szabadon felhasznalhatta volna. Kildall tobbet kert, az IBM ennyit akart csak adni.
Amikor az uzlet sikertelensegerol Bill Gates ertesult, azonnal lepett, mert az o uzletet is veszelyezette a makacs allaspont. Kozolte az IBM-mel, hogy talalt egy alkalmas operacios rendszert.
A dolog kis tulzassal tenyleg igaz volt. A Seattle Computer Products valoban rendelkezett Tim Paterson szivos munkajanak koszonhetoen egy CP/M-hez nagyon hasonlo operacios rendszerrel, ami nem volt mas, mint annak egy visszafejtett, 1976-ban 5 $-ert vett ismertetese alapjan elkeszitett klonja. A QDOS-t Tim 4 honap kemeny munkajaval szulte meg, es amikor a Microsoft 50,000 $-t kinalt erte, majdnem atrantotta az ajanlatnyujtot a kezevel egyutt az asztal felett. Bill gyorsan tanult a remek mesterektol es teljes megvasarlast iratott ala Patersonnal, aki innentol el is felejthette, hogy volt valaha koze a mocskos DOS-nak is nevezett gyermekehez.
Masodszor az IBM kepviseloit Bill Gates nem engedte el ures kezzel: 80,000 $ fix dijert eladta az eredetihez kepest kulsoleg kicsit felpofozott DOS 1.0 valtozatot, a BASIC interpretert, valamint a tobbi kisebb programot is. Az IBM ettol kezdve minden sajat gepere ingyen telepithette az operacios rendszert, amit a Microsoft koteles volt folyamatosan fejleszteni. A szerzodesben egyetlen apro pont volt, ami azt rogzitette, hogy mas gepekre is joga van szabadon a Microsoftnak eladni az operacios rendszert.
Kildall csalodott volt, ami nem is csoda. Miutan megtudta, hogy egy CP/M koppincs feltupirozott valtozata kerult ra az uj IBM gepekre, ez nem is meglepo. Reszben elegtetel Kildall szamara, hogy kesobb a DR-DOS neven a Digital Research is forgalmazott IBM-kompatibilis gepekre operacios rendszert, de ennek nepszerusege alig valamekkora volt az MS-DOS-hoz kepest. Talan utolso szalmaszal volt, amikor 1991-ben a NOVELL megvette a DR-DOS-t, es beepitette a Netware csomagba. Nem volt tul jo dontes, mivel a Windows lemosta ra ket evre a DOS-t a szinrol. Kesobb az Igazsagugyi Miniszterium elitelte a Microsoftot a DOS licenszenek megszerzeseert, de ez mar a DR-DOS-on nem segitett.
Bill Gates a kis mocsok folyamatos fejlesztgetesevel az 1.0 verziotol egeszen a 6.22-ig jutott el, mint onallo program. Idokozben felvett hozzaerto programozok a nagygepes operacios rendszerek jellemzoit is igyekeztek beepiteni a DOS-ba, tobb-kevesebb sikerrel.
A tranzakcio sikeressegerol talan csak annyit: 1980-ban az IBM haromszazszor akkora ceg volt, mint a Microsoft. 1998-ban a Microsoft ketszer akkora, mint az IBM, legalabb. Paul Allen, aki az egyik cegalapito, ma mar nem dolgozik, csak egyszeruen milliardos, es kosarlabda csapatat gondozza a hozzatartozo stadionjaval egyutt. Gary Kildall, az oreg motoros, 1994. julius 6-an, 52 evesen elhunyt, azota kedvenc Harley-Davidsonjaval tolti minden idejet. Bill Gates pedig igerete ellenere nem ment negyvenevesen nyugdijba...